Héhalom község honlapja

A sokszínű nógrád megyei település...

A község épített környezete rendezett az átlagos magyar falu jelenkori építészeti minőségét mutatja. Az épületek jelentős hányada lakó épület, családi ház. Az Öregfalu rész és Újtelep falurész karaktere keletkezésükből adódóan különbözik. Az Öregfalu részen az utcára merőlege szalagtelkekre oldalhatáron álló beépítéssel kerültek elhelyezésre az épületek. Az utca szerkezet a domborzatot követő organikus fejlődésű, a középkori falu szerkezet egyes elemeit őrző település szerkezet.

A település közigazgatási területén egy országos védettség alatt álló építmény található:

Háromnyílású műemlék kőhíd

Elhelyezkedése: 2109. sz. közúton (Budapest irányában) külterületen 076/2 Hrsz.
Tulajdonosa: Magyar Állam
Kezelője: Közúti Igazgatóság

A Bér-patak felett álló három nyílású híd (1833.) boltozatai 7,4; 9,20; 7,40 m méretűek, kevéssel térnek el a 4; 5; 4 öl mérettől. A pontos öl méretek 7,59; 9,48 m lennének. Lehetséges, hogy építés közben "vastagabbra vették" a pilléreket és innen származik az eltérés. A híd teljes hossza a hídfallal szöget bezáró szárnyfalakkal együtt 39,4 m, pályaszélessége 6,60 m. Mindkét oldalán faragott kőtömbökkel lezárt mellvéd helyezkedik el a szárnyfalak csatlakozásánál félköríves kerékvezetőkkel. A homlokzatot ez a mellvéd teszi teljessé, a patak tengelyvonalában van a legmagasabb pontja, innen az útpálya és a mellvédek is enyhe lejtéssel a híd nyílások méretkülönbségeit hozzák összhangba. A fedkövek igen nagy méretűek, szélességük 63, magasságuk 35 cm (2 és 2 láb). Később, még a XIX század folyamán mindkét oldalon a mederpillérekhez 1,20 méterre kiugró jégtörőket építettek. Ma már az északnyugati jégtörő hiányzik. A falazati kőanyag, a mészkő szürkeségét kellemesen váltják fel a pillér végek piros színű homokkő anyagú részei. A középső boltozat alatt a patak mederben 4 faoszlop csonkja látszik, ez valószínűleg az építési vagy javítási állvány maradványa, de nem kizárt, hogy még a régi fahíd tartóoszlopai. A hidat 1930-ban helyreállították, majd 1975-ben az északi oldalán épített új hídra helyezték át a forgalmat, ekkor semmisült meg a 4. jégtörő.

Öregtemplom-dombja

Elhelyezkedése: a temető déli oldalán külterületen 066 Hrsz. külterületen 076/2 Hrsz.
Tulajdonosa: Héhalom Község Önkormányzata

A Templomdomb több korszak régészeti emlékét őrzi. A Kr. e. II. évezredben e vidéken bronzkori népesség lakik, melyet első feltárt lelőhelyük után hatvani kultúrának nevezünk. Ismert telepeik erődítettek: ahol lehetett, magaslatok tetejére telepítették falvaikat, máshol mocsaras völgyek halmain laktak árkokkal, palánkkal kerített településeken. Utóbbi típusú telepeiket a régészek egy arab kifejezés után tellnek nevezik. A tell úgy keletkezik, hogy a település lakói az erődített területen elterítik a keletkező hulladékot, elplanírozzák az elpusztult házakat, s föléjük építik az új települést. Így a lakott terület szintje folyamatosan emelkedik, domb lesz belőle. Maga a halom rejti egymás fölötti rétegekben az egykor volt falu újra és újra felépített házait, míg az erődítések - az árkok és palánkok nyomai - gyűrűkként veszik körül a dombot. Árpádházi királyaink idején a középkori Héhalom lakói ide építették templomukat, s sírkertnek használták a dombot. Az első templom a XII - XIII. század fordulóján épült román stílusban, szépen faragott mészkőből. Később a gyarapodó közösség megnagyobbította a templomot. A falak egy részét meghagyták, míg oldalirányban és a szentély irányában új falakat húztak. E kora-gótikus épület síkfödémes volt, de később egy újabb építkezés alkalmával gótikus boltozatot kapott. Valószínűleg ekkor kap kerítőfalat a temető is. Egy következő építkezés eredménye egy hatalmas szentély. E szentély építésének ideje még kérdéses, lehet, hogy XV-XVI. századi késő gótikus, de lehet hogy a török uralom utáni barokk munka. A templom életének utolsó idejében sekrestye és más melléképület is tartozott hozzá. Az épület a sorozatos átépítéseknek és a törökkor viszontagságainak köszönhetően a XIX. század elejére statikailag meggyengült, elromosodott. A templomot ekkoriban bontják le, helyenként alapjait is kiszedve, és építik újjá mostani helyén.

Római Katolikus Templom

Elhelyezkedése: Hősök tere 1 sz. 451 Hrsz.
Tulajdonosa: Héhalmi Római Katolikus Egyházközség

A mai templom 1832-ben, Eszterházy Miklós segítségével épült késő barokk klasszicizáló stílusban. A zsindely tetővel fedett épületet a helyi hanyomány szerint már 1807-ben el kezdik építeni azonban a szűkös anyagi lehetőségek miatt végül is csak 1817-ben lett felszentelve! ( a felszentelés nem azt jelenti, hogy a templom teljesen el készült, valószinű, hogy már használható állapotba került és a teljes befejezés dátuma 1832.). 1908-ban toronyórát kap, mely a palotási templom órájának ikertestvére, 1910-ben palával fedik és a torony új gerendázattal és bádogtetővel újul meg. 1944-ben új secco festményekkel díszítik, festője Tallós Móricz budapesti egyházművész. 1960-ban kezdődtek a templom mai megjelenését is meghatározó állagmegóvási és bővítési munkálatok. A torony alatti épületrészek életveszélyes állaguk miatt teljes elbontásra kerületek. A templom hajót 6.0 méterrel meghosszabbították, új karzat (kórus) és torony épült. A belső boltozatok által szétnyomott falakat vonó rudak és támpillérek beépítésével sabilizálták. A bővítés tervezője Árkai, kivitelezés irányítója Szentgyörgyi Gyula mérnök és építőmester volt. A megújult templomfestés Takács István festőművész munkája.

Az átalakítás előtti állapotáról -az egyik leghitelesebb forrás- Genthon István 1954-ben kiadott Nógrád-megye Műemlékei című munkája a következőket írja: "Jellege: klasszicista. Külneme: A gyengén előre ugró középrész hármas tagozású. A két oldalszárny dísztelen. A kapuzati rész kiugró szemöldökkel, felette keretelés nélküli ablakkal és jobbról-balról magas pillérszéken toszkán lábazatos, fedőlemezzel záruló két-két pillérből áll, melyek a körül futó párkányt tarkítják. Itt a nyugati homlokzaton (a berárati homlokzat) a falsík vízszintes tagolás nélkül érintkezik az orom mezővel. A középrész is felnyúllik a párkány fölé. A toronytest közepén félköríves záródású keresztelt ablak. A toronyt erős kiülésű, gazdag tagozatú párkány zárja és törtvonalú, bádogfedeles sisak fedi. A főpárkányon egy-egy kis urna.

A déli oldalon néhány lépcső vezet a kórus és a torony facsigalépcsőjéhez. A sekrestye -ugyanitt- a szentély beugrásához simul. A hajót két, a szentélyt egy mélyenülő, felül keretelt, sima övpárkányon ülő lunetta ablak világítja meg. Az északi oldal tagolása azonos, de oldal bejárat nélkül. Az egyenes záródású apszison vak lunetteaablak...

Belseje: Az ajtón közvetlenül a kórus alatti térbe lépünk. A középen szögletesen kihasasodó mellvédet két erőteljes oszlop tartja. A hajót kettős fejezet nélküli félpillér tagolja, felette római-dór teljes párkány. Ugyanez a rendszer ismétlődik a kórusmellvéd és a hajófal találkozásánál álló negyed pilléreken, valamint a diadalív pilléreihez széles ívvel csatlakozó negyedpilléreken is.

A szentély a hajónál keskenyebb, négyzetes tér, amelyből egy hevedernyi szélességű, egyenes záródású apszis nyílik. Csehsüveg boltozatok."

Falumúzeum

Elhelyezkedése: Kossuth L. u. 59. 355 Hrsz.
Tulajdonosa: Héhalom Község Önkormányzata

Népi lakóház csonka-kontyos tetővel A kis méretű parasztház négy helyiségből áll. A három-osztatú (elsőszoba, konyha-pitvar, hátsó szoba) alapegységhez egy hátsó kamra is csatlakozik, az épület fa tornácos. Szerkezetére a hagyományos anyagok és megoldások jellemzőek: vályog falak, látszó fagerendás födém, fogófás fedélszék poltári cserépfedéssel. Eredeti belső berendezése nem maradt meg.
Építés, keletkezés ideje: 1900 után.

A fenti szempontok figyelembe vételével természeti értéke alapján helyi védelemre javasoljuk az alábbiakat:

  • Az Úszóvölgy Egyházasdengeleg felé eső végében található természetközeli állapotot mutató rét területét (099/34, /4 Hrsz.)
  • Az Aszód felé vezető közút mellett a Kőhíd után található jegenye-nyárt (Sederiék fája) mint a településre vezető út meghatározó jelét.
  • Az un. Szőlők tájképi megjelenését és ingatlan szerkezetét, művelési sajátosságait.

A Kossuth utca 61-53. sz. házai
A hagyományos településszerkezeti adottságokat magánőrző pár telekből álló együttes reprezentálja az egykori, mára már népi építészetnek nevezett, de a sajátkorában abszúlt természetes falu karaktert. A szalagtelkeken felépült hosszúházak előtt az út bővületében akácfák állnak, sajátos rendezetlenséggel füves területen. Bár az épületek nagyobbik hányadának homlokzatát át építették, "korszerűsítették", a helyreállított Falumúzeum épülete kellő alaphangot ad a házsornak. A telekek mindegyike oldalhatáron álló beépítésű, a nyeregtetős, tornácos házak arányrendszerükben, helyiség csoportjaikkal (hármas osztatú parasztház) nemcsak építészeti formák megidézői, hanem a falusi társadalom lassan halványuló emlékei is.

A Kossuth utca 25.,23.,28. sz. házak
A népi lakóházak a település épületállományának fluktuációs folyamatát elkerülve mai napig, többé-kevésbé eredetihez közeli állapotukban megmaradtak. Hagyományos anyagokból, hagyományos technológiával készült épületek. Építészeti karakterük a vidék (Cserhát-alja) házformáit őrzi.

Az Öreg falurész rópatéglás házainak homlokzatai, ill. a népi építészet hagyományait őrző lakóházak: Petőfi utca 14.,18., 28.,29.,31.,39.,48., 62.,65.,60 sz. házak.
Az ún. rópatéglás házak a XX. század harmincas éveitől kezdve épültek, mikor is a gyarapodó helyi gazdák tehetőségüket reprezentálva a környező nagyobb településekről fogadott kőművesekkel jellegzetes sárgás színű burkoló téglával építették meg az utcai homlokzatot, a tornác oszlopait. Az épületek tulajdonképpen a hagyományos parasztházak tér és szerkezeti rendszerével épületek, csak a homlokzatuk lett impozánsabb. A tehetősebb egykori tulajdonosokra vall az utca vonalával párhuzamos néhány beépítés, de ez csak egy pár ház esetében tapasztalható.
A jelenlegi tulajdonosok mozgásterének csekély szűkítése érdekében csak az utcai homlokzat védelmét szorgalmazzuk, de kellő együttműködés esetén esetemként a teljes lakó épület, ill. telek helyi védelme célszerű lenne.

Az Aszód felé vezető közút mellett található kő kereszt az ún. Gazsik keresztje.
Az andezit tufábál készült klasszicizáló barokk kőkereszt állíttatásának ideje nem ismert. A volutás mintázatú alépítmény, és maga a kőkereszt is erősen errodálódott állapotban van. A szomszédos Nagykökényesen található a temetőben ehhez hasonló kivitelű kereszt talapzat, ill. a templom kertben található kereszt és Szt. János szobor mutatnak rokonságot, mind anyagukban, mind díszítő motívumaikban.

Az utókor számára megőrzésre méltó természeti-tájképi elemek:

Az Úszóvölgy Egyházasdengeleg felé eső végében található természet-közeli állapotot mutató rét területe (099/34, /4 hrsz.)

Az Aszód felé vezető közút mellett a Kőhíd után található jegenye-nyár (Sederiék fája) mint a településre vezető út meghatározó jele.

Az un. „Szőlők" tájképi megjelenése és ingatlan-szerkezete, művelési sajátosságai.